Férfiak láthatnak így nőt, legalábbis azt szeretnénk hinni.

Szereted-e a hajam?
A nevetésem?
A szeplőimet?
Jó lenne belelátni fejekbe, gondolatok kusza csomóit megoldva, hogy valamiféle rendszerben megláthassuk önmagunkat.
Vajon mások észreveszik-e, hogy nem nézek a szemekbe, csak nagyon kivételes alkalmakkor? Látják-e bennem a gyerekek iránti óhatatlan rajongásomat?
Annyi mindent mondhatnék magamról, rólad, vagy másról, mégsem tudom elkezdeni sehogy sem. Mert mindenki bonyolult számok, szorzatok és hányadosok egyenlőség jel utáni eredménye. Egyszerű, de első ránézésre bonyolult, és megfejthetetlen.
Most ismét elvesztettem magam valahol. Talán a szamócásban, vagy a telefonzsinór gabalyodott körém. Találj meg... persze csak ha van kedved!