Milyennek kell lennie az életnek? Meg tudod nekem mondani? Én azt hiszem sejtem. Úgy fogom megosztani most veled a titkot, ahogy egy jó baráthoz illik.Hogy mitől szép az, hogy létezhetem?
A hosszú vonatutaktól, a kesztyűbe bújtatott kezektől. A csokiktól, minden összebújástól, a szerető csókoktól, a május fás ,,Óh Istenem"-ektől. A meggyszedéstől D. nyakában, a ,,Szeretlek" szótól, a Fish! koncerttől, a legrosszabb szendvicsektől, a narancshéj eldobálásától, a másnapi délutáni ébredésektől, a háromfélben sörözésektől, a sóstói tónál halakról víz-csapkodós napoktól, az extra-csokis fagyiktól, a Nap elérhetőségétől, a tóban a lábam lógatásától, az érzéstől, hogy azt képzelem, borrá tudnám változtatni az egészet... :P 
A magnyugtató hangtól vonatozás közben, a csendesnek hitt nevetésektől, anya furcsa nézésétől.
Nem lehet ezeket az élményeket leírni. Egyszerűen vagy érzed, miképp melengették meg az Én szívemet, vagy sem. Talán igen, talán nem... Nem is azért írom most ezt le. Csak szerettem volna megosztani veled azokat a dolgokat, amik örömöt szereznek. Nem mindig csak rossz történik. A bonyodalmak meg vannak persze... De jobb őket nevetve a cél felé hajtani...
Ha kérnéd, mondjam el, melyik volt eddigi életem legteljesebb éve, akkor az elmúlt egy évet mondanám. Azt a kicsivel több, mint 365 napot, ami alatt megtanultam mindennek örülni.Azt hiszem tényleg köszönettel tartozom... :)
,,Kezdjetek el élni"... De tényleg... :)
https://www.youtube.com/watch?v=nAwDPmalScE
