Fura nem? Mármint, hogy egyetlen szó vagy tett is képes kifordítani a testből a lelket. Lecsupaszítani, lemezteleníteni és kedvesen hozzásimulni. Kicsit fájdalmas, de mégis édes. Éppen olyan kettős érzés, mint mikor a túl sokat vagy a Napon, és a hátad naplemente színre ég, és ha szél éri, az egyszerre kellemes és kellemetlen. Mégis minden alkalommal, mint egy függő, reszketve fordítod magad a széllökések felé. Csillagszemek, repdesés és melegség, amit nem lehet nem észrevenni. Foglalkozni kell vele, dédelgetne, mert csak úgy tarthatod meg magadnak.
Nem?
