2013. július 24., szerda

Nyúl a fényszóróban

Lecibálnám a felhők szélét, csak hogy megtudjam, mi van felettük. Fognám a habos fodrokat, hiszen néha olyan közelinek tűnnek, hogy az ember elérhetné talán ha kinyújtaná a kezét.

Máskor meg csak nézünk, mint az a nyúl a fényszóró előtt, hogy hol is vagyunk. Mintha nem is mi választanánk meg a sorsunkat. Akarok hinni benne, hogy minden rajtam, rajtunk múlik, hogy nincs hatalma senkinek ahhoz, hogy beleavatkozzon, mikor legyek boldog. Mert hát mosolyogni akkor is lehet, ha üres a zsebed vagy  a pénztárcád.
Néha megbomlasztanám a rendszert, csak hogy lássam, hogy omlik össze, majd épül helyette valami javított kiadás. Olykor az életeket is be kell robbantani, mint egy bánya bejáratát, hogy aztán jobban tudjuk értékelni. Meg kell ismerni embereket, hogy jobbá váljunk, hogy értékelhessük azt, ami van és ami volt.
Nem akarok az a kerge nyúl lenni a lámpa szűrt fényében. Én tudni akarom, merre haladok. És mosolyogni akarok, miközben a levegőbe vagyok dobálva könnyedén, mintha súlyom sem lenne...

Imagine Dragons: Radioactive