2013. augusztus 1., csütörtök

Tükör

Mindig a gyerekek találnak meg először. Integetnek, puszit dobnak, leguggolnak, hogy én is tegyem ugyanazt. Talán ők még nem látnak többet az emberben, mint játszótársat, feltétel nélküli biztonságot. Szeretem őket. Csak mert nem kérdeznek baromságokat, mert nem kell kötelezően beszélgetni velük, mert nem ismerik a ,,csacsogás" fogalmát.
Olyanok, mintha minden kedvességet, amit mi időközben kinőttünk, magukba szívnák, hogy emlékeztessenek minket, valaha mi is hatalmas szemeket meresztettünk a világra.