2014. december 20., szombat

Üzenem

Stay Young | via TumblrEgy oszlopon előttem táblák sorakoznak. Mindegyik valamilyen irányba mutat, rajta ékírással egy egy szó és mindenütt vésett nyilak.
A legnagyobb útjelző azonban neon betűkkel, Times New Roman típussal van kiírva: MÚLT. Tisztán olvasható, azonnal ráismerek. A legbiztonságosabb irány volna, hiszen visszatekintve erős aszfalt mutatja az utat, ami mentén robusztus házak, és ismerős arcok integetnek.
Idővel rájössz, hogy ugyanúgy, ahogyan az utakba, egyes emberi kapcsolatokba sem szabad túl sok energiát fektetni, és érdemes előreszegett állal elindulni, magad felé fordítani az ismeretleneket, kezet nyújtani feléjük, megjegyezni a nevüket. Mert ők azok, akik a jövőben megkérdezik: Hogy vagy? Mit csináltál ma? 
Mindenkinek szüksége van olyan pillanatokra, amelyekért meg kell küzdeni. A múltban azonban minden kitaposott, ismerős és nos... gyakran csalódást keltő.
Furcsa, mennyire meg tudunk változni a környezetünk hatására. Gyakran barátságosabbak leszünk, kedvesebbek, magabiztosabbak, vidámabbak. 

Innen szeretném üzenni nektek: MÁR NEM FÉLEK TŐLETEK!