Így néhány órával az új év beszámolása után csak annyi a változás, hogy már nem írhatok a 2015-ös naptárba, hanem újat kell kezdenem, aminek most még minden lapja üresen áll. Rendesen rászámoltunk a 2015-re nem igaz? Mindenki elítélte és földbe döngölte, mint egy kiöregedett boxolót. 2016 pedig fiatal, friss és lehetőségekkel teli.
Most még mindenki azt hiszi, ez csak és kizárólag az ő éve lesz, amikor megvalósíthatja önmagát, terveket szőhet és letehet valami olyat az asztalra, amitől eredményesnek érzi magát.
Az idei új év pedig egy egyszerű péntek éjfél volt. Hétköznap éjszaka, amikor az ember apja kinyitja a pezsgőt és az azonnal elkapja az egyszem lánygyermek nyakát. Így mindannyian lemaradnak a visszaszámolásról. Így történt, hogy idén nem döngöltük a ring szőnyegébe az új évet. Egyszerűen engedtük, hogy átbújjon a korlátok alatt és angolosan távozzon.
Egyet azonban remélek, ha nem is tudhatom: hogy ez a mi évünk is lesz. Két kicsi életünk nagy lépésekkel teli éve, mikor újra meg újra bebizonyítjuk, hogy mi már nem engedjük el egymást. Még a hibákat sem.
Egyet azonban önző módon kértem az új évtől: hogy ne legyek annyiszor másnapos idén, mint 2015-ben. Hiányzik a 16 éves korú gyomrom, amikor a másnaposságot még csak filmekből, könyvekből, meg kiégett huszonévesen meséiből ismertem.
Vicces, hogy közben én is tudok már mesélni, milyen másnaposan feküdni egy egész napot, miközben újra meg újra megfogadom, hogy az életben több, soha nem iszom.
Nekem csak ilyen kívánságaim voltak. Nagyokat sosem kérek, mert hiszek abban, hogy azokat mi magunk hozzuk létre, nem az univerzum. Ő maximum csak belepiszkál a dolgok mentébe.
Én csak egyet kívánok nektek erre az évre: bármilyen boldog/boldogtalan is volt az elmúlt 365 nap, legyen 2016 olyan boldog számotokra, amilyenre vágytok!
Boldog Új Évet! :)
