Imádom az esőt.... Az ablak mögött, mikor ködös reggeleken csak szemerkél, olyankor a legszebb.. mintha misztikus lenne, varázslatos... Kedvelem a sok színes esernyő bohókás forgatagát, amik a belváros utcáin bosszankodva verekszik át magukat a tömegen. Vicces,mikor az idős néniknék nincs esernyő a hirtelen záporban, és nem röstellnek felkapni magunkra bevásárlószatyrokat. Olyankor mindig mosolyognom kell...
,,Add már Uram, az esőt..:"
Ma egész nap ez járt a fejemben, és tessék, már úgy értem be a ház ajtaján, hogy átfagytam az esőtől. De nem bosszankodom, van elég más dolog, ami miatt lehet.
Szeretem az esőt...
Olyankor mindig bensősőges idebent... Az ember bekucorodik egy bögre forró teával, bekapcsol egy filmet, vagy maga elé veszi a kedvenc könyvét.
Én így szeretem legalábbis eltölteni ezt a rövid időt, mikor a parányi vízcseppek megnezítik a kinti boldogulást.
Szóval igen. Akárki akármit mond, az eső szép, még ha sáros, és ragacsos is, akkor is!
