Néha úgy érzem magam, mint a fürdőkád, amikor hagyom teljesen megtelni vízzel. Nézem ahogy a szélén túlcsordul a forró víz, ami már égeti a bőröm, mégis jó. Látom, hogy a pára és a gőz egyre átláthatatlanabb réteget képez a kis fürdőszobában...Lábujjaim ráncosak lesznek, mintha legalább negyven évvel lennék idősebb a koromnál... Sokszor eljátszom, hogy lemerülök a víz alá, kinyitom a szemem, és csak nézek a fodrozódó víz alól, mintha egy teljesen másik világban lennék.
Most pontosan így érzem magam. Nem vagyok idevaló...Talán máshol jobb lenne, de erről sem vagyok meggyőződve. Nekem egy másik világba kellett volna születnem. Egy olyanba, ahol őszinte lehetek anélkül, hogy bárki is kinevetne, vagy zokul venné tőlem a szavakat., ahol nevethetnék anélkül, hogy mások sajnálják tőlem a boldogságot... ahol nem kellene attól félnem, hogy egyedül maradok...
