A magány olyan, mint egy ragacsos mocsár. Csak lefelé húz, de kiköpni semmi pénzért nem akar. Nem látsz magad körül mást, csak a piszkos, mocskos vizet, és hiába taposod a lábaddal az alattad elterülő mélységet, indák csavarodnak a bokádra, és nem engednek. Minden próbálkozás hiábavaló, csak magadat fárasztod.
Várod, hogy valaki csak arra jár, és benyújt segítségül egy faágat mint a filmekben. Bárki...
De még nem tévedtek erre...
,,Az éhezésnél, a szomjazásnál, a munkanélküliségnél, a szerelmi
bánatnál, a vereségnél - mindennél - rosszabb, ha úgy érezzük, hogy
senkit, de senkit nem érdeklünk."
