Maró az egész, hogy jönnek az idegenek, rátaposnak a homokváradra, és boldogan illannak tovább, mintha észre sem vették volna küszködésed romos maradványait. Mintha üvegcserepeket nyelnél minden reggelinél a hét összes napján. Fájdalmas önsanyargatás.
De van még egy álmod nem igaz? A gyufásdobozban rejtegeted, mert amit leginkább szeretsz, azt nem rakod a kirakatba. Inkább elrejted, úgy teszel, mintha nem lenne ott, de mégis dédelgeted. Az álmok már csak ilyenek. feleslegesek, de nem bírsz tőlük elszakadni. Nem vagy jobb, mint egy heroinfüggő, aki az utolsókat rúgja!
