Az ösztön a szocializálódást diktálja. Vagy nem? Elengedni a
feszültséget, és átadni magunkat valamiféle könnyedségnek, ami még nem
hajlik át könnyelműségbe. Szeretném azt hinni, hogy ez tökéletesen megy,
de hazudnék, ha ezt állítanám. Nehéz. Sokszor nem is tudom, mit tegyek,
hogy jó legyen. Más is szokta magát tömegben egyedül érezni vagy csak
én?
Azt hiszem, valóban jó színész vált volna belőlem...
u.i.: csendes vagyok.