2013. szeptember 8., vasárnap

Őszi romantika

Lassan térdig gázolok a sárga levelekben ahogy a napszínű kukoricából kiballagok. Néha jó lefotózni az emlékeket. Megörökíteni és szív felett melengetni egy apró zsebben.
Száj a szájon, kéz kezet fog. Béke van ebben a furcsa, megtört nyárban. Ebben a vénasszonyok nyarában, amiben legszebb sétálni míg el nem kopik a láb.
Sál tekeredik a nyak és az áll köré én meg boldogan baktatok a kis utcán, miután hazaengedtelek téged, és még utoljára egyszer visszaintegettél az út túloldaláról. Csak maradjon minden így. Ilyen nyugodt biztonságban, ami körbeleng, és vigyáz rám.
<3