Kint hagytalak ülve. A konyhaasztalnál.Aznap már két pohár nyugtatóteát megittál,
De féltem, a szádat mi hagyná el , ha kinyitnád
Tudtam, hogy csúfosan formálnád meg minden mondatát,
De az öngyűlölet meg megy nélküled is
Így a kéz mozdult, lenyomva a kilincs
Bementem hát a langymeleg szobába.
Élettér ez, vagy csak Dante egyik vászna?
te nem jöttél utánam, fel sem néztél
A kanál tovább járta táncát a víz felszínén.
