2014. január 23., csütörtök

Fix

Cseppenként kapom meg, mint a szemembe a műkönnyet, vagy a vénámba az infúziót. Meglepve figyelem, hogy még mindig ugyanolyan fix pont vagyok, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. Akkor is palira lehetett venni, és úgy tűnik, az évek során semmiből nem tanultam. Mert nekem ,,mindig" minden olyan ,,feelgood", meg boldogság. Hát ezúton közlöm, hogy a nagy LÓSZART! Köszönöm, nekem is jól jönne egy fix pont, amibe én kapaszkodhatok, amiről a változatosság kedvéért ÉN téphetem le a bőrt, a húst, törhetem le a csont külső rétegét szilánkonként.