Csak illat vagy, íz és néhány színfolt. Sejtek egymásba ragadt tömege. Hallgatni pedig nagyon tudsz, különös képességed lehetne. Kultúrmorzsa pereg a padlóra, át az asztal résein. Az összehajtott papírmasé nehezen viseli éleit. Verslábak a bakancsokban, író ujjak kesztyűben. Kávéházak illatában alkotják meg versüket. Meggörbül a tér, az idő, valami megváltozik. Szemréseken, ébredésben látni meg, hogy ki álmodik.
 |
| Ady íróasztala a Nagyváradi Naplóban (Nagyvárad) |
